| Témakör | Sorszám | Megjelent | Kibővült | Fordította | 
| 1995. július | - | 
Míg a szén és a szilícium szolgálnak alapul arra, amire az élet épül minden zugában az Univerzumnak, ahol mi, a zéták illetékesek vagyunk, vannak más változatok is. Sok elem, amelyeket ti, a Földön, nyomelemeknek tekintetek, gyakoriak más világokban. Egy példa erre a lítium elem, amely oly módfelett csillapító azoknak az embereknek, akiket kétpólusúnak* diagnosztizáltak. Nem véletlen, hogy ezeknél az egyéneknél nagyobb gyakorisággal találtak kreativitást, energiát és intelligenciát. Ezekért a minőségekért/tulajdonságokért történt, hogy genetikai hozzájárulás történt olyan világokból, ahol a lítium történetesen egy gyakori előfordulású elem. Az orvosok nem gyógyítják a betegséget a lítiummal kezelve, hanem kiegyenlítik az egyensúly-kibillenést.
Néhány világban a vas egy nyomelemnek számít, és ha szén alapú, a vér nem támaszkodik úgy a vasra, mint ahogy a földi élőlények teszik. Ott, náluk nem alakul ki vashiányos anémia, viszont ők hasonló reakciót fejlesztenek ki a szilícium hiányára, amely a vas leggyakoribb helyettesítője ebben a vonatkozásban. Természetesen, a módokban, ahogy a vérkémia ezeknél az eseteknél működik, több különbözőség van, mint párhuzam. Az emberek esetenként meghökkennek, amikor rájönnek, hogy az idegeneknek zöld vagy színtelen vérük van, és helyesen feltételezik, hogy a vérkémia itt radikálisan eltér. Az egyik ok, amiért mi, a zéták lettünk rá kiválasztva, hogy egy hibrid fajt alkossunk az emberekkel, a mi relatív kompatibilitásunk volt ezen a területen. A szülőbolygóinkon bőségesen volt vas. Ha valaki kétségbe vonná, hogy az elemek különböznek az arányaikban univerzumszerte, annak csak meg kell néznie azokat a meteoritokat, amelyeknél nikkelt keresnek. Túl a nikkelen, figyeljétek meg, hogy milyen szórások találhatók a meteoritokban talált anyagok közt a Földeteknek egy átlagos darabjával összehasonlítva, vagy hogy az illető anyagban milyen eltérések mutatkoznak az egyik meteort a másikkal összehasonlítva.
Talán, az embereknek, a legmeglepőbb különbség az lenne, hogy az élet nem mindenhol 
  oxigént lélegez be, mint ahogy a Fölön, és mint azoknál az életformáknál, akik 
  szokás szerint a Földet látogatják. Mi másért viselt volna némely ősi látogatótok 
  sisakot? Az ő világukban, a hélium komponens a kulcs, és a Földetek felszínén 
  megfulladnak ennek hiányában ugyanolyan biztosan, mint ahogy ti megfulladtok, 
  ha víz alá kerültök, távol a szabad oxigénnek attól az arányától, amire nektek 
  szükségetek van. Említettük, hogy néhány világot ti radioaktívnak tekintenétek, 
  mégis élet él ott. Hogyan alkalmazkodott az ő életük a bombázáshoz, amely szétzúzza 
  a ti folyamataitokat? Az ő kémiájuknak, valójában, szüksége van erre a bombázásra, 
  ugyanolyan mértékben, mint ahogy ti napfényt igényeltek a D-vitamin előállításához, 
  ami nélkül a csontjaitok kilágyulnának. Az élet azokon a bolygókon úgy fejlődött 
  ki, hogy ez a helyzet közben is létezett, és az a DNS, amely megtanulta hasznosítani 
  a környezetét inkább, mint megbetegedni attól, lett a túlélő, ami elterjedt/tovább 
  szaporodott. Ilyen sokféle változat fejlődött ki, a sok világban, és a különbségeik 
  nagyobbak, mint a hasonlóságaik.
  _____
  *kétpólusú = mániás depressziós (Anna szerint - köszi, Anna!)