Témakör
Sorszám
Megjelent
Kibővült
Fordította
< Tudomány >
< 87 >
1997. január
1997. 02. (ábra)
longint

ZetaTalk: Gravitációs részecskék


A gravitáció részecskékkel azonos, mozgó részecskékkel, mint ahogy a mágneses mezők is, és van polarizáció a gravitációban, amit mi úgy magyaráztunk, mint a repulziós erőt. Mielőtt az emberiség felfedezte volna, hogy a mágnesesség polarizált, egy vonzóerőként fedezték fel. A fémtárgyak odaragadtak a mágneses kő oldalára - milyen érdekes. Miután évszázadokig kutatták a jelenséget, az emberek kielégítették a kíváncsiságukat azzal, hogy megértették, hogy a mágnesesség egy erőtér, egy kifelé irányuló árama van az egyik pólusból, és egy befelé irányuló a másikba, hogy a Nap és néhány más bolygó mágneses, és egy vonalba állnak egymással. Még mindig nem értik ennek a mezőnek az okát, vagy a természetét. A mágnesességet egy részecske okozza, mozgásában, ahogyan már el is magyaráztuk. Milyen más magyarázat van egy erőre, mely kinyúlik, és egy másikra hat? Varázslat?

A mágnesesség kétpólusú megvilágítása csak akkor látható, ha ami a természetben történik, megmérhető a laboratóriumban. Arra kényszerítetek mágneses tárgyakat, hogy azt tegyék, amit nem akarnak tenni - összeérintitek az északi pólust az északi pólussal, és fordítva. Azután megfigyelhetitek a kétpólusú természetet. A gravitáció kapcsán, csak egy aspektust láttok a bolygók elhelyezkedése szempontjából, és egy olyan jelenséggel álltok szembe, mely nem alkalmas könnyű kísérletezésre. Mindamellett van lehetőség a kísérletezésre, az űrben, és távol a bolygó felszínétől. A repulziós erő kitölti az űrt néhány más elméletetekben, ahol nincs megfelelő magyarázatotok az ellentmondásokra.

A mágnesességben a részecskék egyszerű árama többet teremt, mint egy erőt az igazodásra, egy vonzást teremt. Az üresség ki van töltve. Mint a víz egy patakban, ahol a sodort szemét végül középre igazodik, egyenlően szétosztódva, a mágneses tárgyak ugyanígy nem tartják meg a távolságukat, ha szabadon mozoghatnak. Megközelítik egymást és összekapcsolódnak, mint egy gyöngyfüzér. Ugyanígy működik a gravitáció jelensége, ahol a vágy, hogy kitöltsék az ürességet, arra készteti a tárgyakat, hogy közeledjenek egymáshoz. Csak akkor telik meg túlságosan ez az űr, ha két nagy égitest van jelen, amik túl közel kerültek egymáshoz, hogy így kifejeződik a repulziós erő. Nincs hely a gravitációs részecskék árama számára, így az objektumok távol maradnak egymástól!

All rights reserved: ZetaTalk@ZetaTalk.com